Mikhárdi Alföldiné Krisztina - Lélekerő Tánc & Torna
Nem azért találkozunk, hogy többek legyünk. Hanem hogy közelebb kerüljünk ahhoz, akik valójában vagyunk...
Belépve egy térbe, vannak akik nem azt nézik, hogy mi hiányzik, hanem azt veszik észre, ami érték. Krisztinában engem ez érintett meg először.
A figyelme, az érzékenysége, az a képessége, hogy meglássa azt, ami valódi.
Beszélgetésünkre emlékezve, a Bohó Kertről, az jut eszembe, hogy nem a programok számáról beszélt, és nem is arról, hogy mennyi minden történik itt, vagy hogy mit lehetne még. Hanem arról, hogy milyen ritka ma az a fajta tér, ahol még jut figyelem az emberre.
Ahol nem tömegek vannak. Ahol nem kell versenyezni a figyelemért. Ahol valóban jelen lehetünk egymás számára.
Talán ezért született meg benne a gondolat, hogy a Lélekerő Tánc & Tornát a Bohó Kertbe is elhozza. Krisztina olyan alkalmakat hoz létre, ahol a mozgás nem teljesítmény, a tánc nem koreográfia, és a jelenlét nem elvárás, hanem lehetőség.
Lehetőség arra, hogy egy kicsit megérkezzünk önmagunkhoz.
Hogy letegyük a hétköznapok súlyát.
Hogy meghalljuk azt a belső hangot, amelyet a rohanásban sokszor már alig érzékelünk.
A mozgás, a légzés, a zene és a csend számára nem különálló eszközök, hanem ugyanannak az útnak a részei: annak az útnak, amely önmagunk felé vezet.
A Bohó Kertben olyan teret nyit, ahol nem kell többnek lenni.
Elég jelen lenni.
És talán éppen ezért érzem úgy, hogy nagyon természetesen talált egymásra Krisztina és a Bohó Kert világa.
"Aki bármire is megy a Bohó Kertbe, annak biztos, hogy jut figyelem."
Köszönöm ezt a mondatod Kriszta! Ölellek.
(Rebeka)
